Készen áll a lova a nyereg alatti munkára?
Ha fiatal ló gazdája, bizonyára türelmetlenül várja a pillanatot, amikor elkezdheti vele a nyereg alatti munkát. Ez nemcsak nagyon izgalmas pillanat, hanem nagy felelősség is. A nyereg alatti munka kezdete óriási hatással van arra, hogyan fejlődik majd a lovunk a jövőben, és milyen lesz a kapcsolatunk vele. Maga a képzés, amelynek a lovunkat alávetjük, nagyon fontos, de nem kevésbé fontos a megkezdésének megfelelő időpontja sem. Ebben a cikkben segítünk eldönteni, hogy a lova készen áll-e már a nyereg alatti munka megkezdésére, és mit érdemes ellenőriznie, mielőtt e lépés mellett dönt.
Miért olyan fontos az időpont megválasztása?
A nyereg alatti munka jelentős megterhelést jelent a lónak, ezért biztosnak kell lennie abban, hogy a lova fizikailag és lelkileg is készen áll rá. Két dolgot kell tehát figyelembe vennünk:
- A lovunk fizikai érettségét, elsősorban a mozgásszervrendszerét.
- A lovunk lelki érettségét: hogyan fogadja el az új elemeket (kantár, nyereg), képes-e az emberrel való munkára összpontosítani, és hogyan reagál a külső ingerekre.
Ma szabvány szerint úgy tartják, hogy a megfelelően fejlődő melegvérű lovak többsége körülbelül 3,5-4 éves korában áll készen a nyereg alatti munka megkezdésére.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez egyéni kérdés, és minden lónál kissé másképp alakulhat.
Ha olyan lóval kezdjük el a nyereg alatti munkát, amely fizikailag nincs rá felkészülve, az visszafordíthatatlan elváltozásokat okozhat a csontrendszerében, és sokkal hajlamosabbá teheti a túlterhelésre és a sérülésekre. Másfelől, ha lovas elfogadását követeljük meg egy olyan lótól, amelynek még a földmunka során is gondjai vannak, az valószínűleg tovább fokozza az idegességét vagy az ellenállását. Ha tehát fontos nekünk, hogy a lovunk sok éven át egészséges legyen, bizalommal és szívesen dolgozzon az emberrel, néha érdemes megvárni a munka megkezdésével azt a pillanatot, amikor biztosak vagyunk abban, hogy ezzel nem ártunk a leendő hátaslovunknak.
A ló fizikai érettsége és a nyereg alatti munka
A csontrendszer
Az, hogy egy ló – és különösen a mozgásszervrendszere – milyen gyorsan érik meg, sok tényezőtől függ, amelyek közül a legfontosabb a fajta és a felnevelés körülményei (takarmányozás, mozgás, a hiányok pótlása és így tovább), kisebb mértékben pedig az ivar. A csontnövekedés a növekedési porcokban zajlik. Éppen ezek záródása (vagyis az ásványi anyagok beépülése és a porc csonttá alakulása) jelzi az adott csont növekedésének végét. A csontosodás folyamata nem minden csontnál tart ugyanannyi ideig: a csüdcsont már a ló életének 6-7. hónapja körül eléri a maximális hosszát, a medencecsontok a 3. és 4. életév között „záródnak”, a csigolyáknak pedig (amelyek a ló csontrendszerének legkésőbb csontosodó részei) ehhez akár 6 évre is szükségük van.
Az olyan ló túlterhelése, amelynek a csontjai még távol vannak a növekedés végétől, a növekedés zavarát (megállását), angolkórt vagy törésre való hajlamot okozhat. Bár sokan főleg a végtagcsontokért aggódnak, a túl nagy terhelés még veszélyesebb a lovunk hátára. A ló ekkor valószínűleg elkezdi megfeszíteni és megmerevíteni a hátizmait, ami lehetetlenné teszi az ellazult vagy önhordásban végzett munkát.
Bár igaz, hogy a pónik, a kis lovak és egyes fajták (különösen a telivérek vagy a nagy telivérvérhányadúak) korábban csontosodnak, arra azonban emlékeznünk kell, hogy „szemre” soha nem tudjuk megállapítani a lovunk csontosodásának fokát, és hogy a nagy testmagasság egyáltalán nem mutatója ennek.
Annak ellenére, hogy vannak bizonyos jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy a lovunk még intenzíven növekszik (például az úgynevezett farmagasság, vagyis amikor a far láthatóan magasabb a marnál), egyértelmű választ ebben a kérdésben csak az állatorvos által végzett röntgenvizsgálat adhat.
A csontosodás fokán kívül az ilyen vizsgálat segít feltárni az esetleges gondokat (például csontszilánkokat, cisztákat, gyenge sugárcsontot és így tovább), és előre reagálni rájuk, valamint bizonyos támpontot ad arra nézve, mire kell különösen figyelni az edzés során.
Az izomrendszer és a kondíció
Másik fontos dolog a lovunk izomrendszere és általános kondíciója. Még ha a nyereg alatti munka kezdetén rövid alkalmakról van is szó, a fiatal ló szervezetének ez jelentős energiaráfordítás. Ha a lovunk túl sovány, gyengék az izmai, vagy általánosan rossz kondícióban van, először megfelelően fel kell készítenünk a fokozott fizikai megterhelésre. Sokan úgy vélik, hogy a legjobb pillanat a lóval való munka megkezdésére az ősz, a legelőszezon vége (ha a fiatal lovunknak van lehetősége a nap nagy részét legelőn tölteni). A „kifutott” ló nyugodtabb és együttműködőbb lesz, az izmai pedig fejlettebbek és erősebbek. Még ha azonban a lovunk nagyon jó kondícióban van is, érdemes a lovas alatti munkát néhány hónapos vagy legalább néhány hetes földmunkával megelőzni. Ez lehet futószáras munka, lovajáró vagy kézen vezetett séta. Mindezek segítenek a lovunknak megerősíteni az izmait, és kialakítani a nyereg alatti munkához szükséges egyensúlyt.
A ló lelki érettsége
A ló lelki felkészültsége a nyereg alatti munkára éppen olyan fontos, mint a fizikai fejlettsége, bár még nehezebb lehet tárgyilagosan felmérni. Mindenekelőtt emlékeznie kell arra, hogy az azonos korú lovak is teljesen más lelki fejlettségi szinten lehetnek. Ez a nevelésüktől és az emberrel szerzett korábbi tapasztalataiktól, a jellemüktől és a temperamentumuktól függ. Ezért olyan fontos itt a türelmes és következetes, a nyereg alatti munkát megelőző földmunka. Csak abban a pillanatban gondolhatunk a nyereg alatti munka megkezdésére – olyan módon, amely nekünk és a lovunknak is biztonságos lesz –, amikor a ló gond nélkül elfogadja a zablát (itt megtudhatja, hogyan válasszon megfelelő zablát fiatal lónak), a nyerget, a heveder nyomását, valamint a jelenlétünket és az érintésünket. Biztosan könnyebb olyan lóval dolgozni, amelyet csikókorától hozzászoktattak az emberi jelenléthez, az ápolási műveletekhez vagy a különféle külső ingerekhez (autók vagy mezőgazdasági gépek, más állatok, zaj). Ha viszont olyan lóhoz jutunk, amelyet nem ismertettek meg ilyesmivel, több időt kell szánnunk a megfelelő kapcsolat kiépítésére, mielőtt növelni kezdenénk vele szemben a követelményeket. Ha nem biztos benne, hogy a lova készen áll már, próbáljon meg válaszolni magának néhány kérdésre:
- Nyugodt-e kantározás, nyergelés és kézen vezetés közben?
- Milyen reakciói vannak az új ingerekre? Kíváncsiság vagy inkább menekülés?
- Megfelelnek-e a reakciói az inger vagy az esemény fajtájának (a ló megijedhet vagy elugorhat egy új dolog vagy ismeretlen hang hatására, de nem szabad pánikba esnie)?
- Gyorsan visszatér-e a normál állapotba egy reakció/megijedés után, és hagyja-e magát megnyugtatni?
Kinek kell dolgoznia a fiatal lóval?
A fiatal lovával való munka megkezdését bizonyára nagyon várja, különösen ha csikókorától az Öné. Ne engedje azonban, hogy az érzelmek felülkerekedjenek a józan gondolkodáson. A fiatal lóval való munka nagy felelősség, és olyan foglalatosság, amely megfelelő tudású és lovakhoz való hozzáállású lovast kíván. Elengedhetetlen a megfelelő körülmények biztosítása is, hogy maga a folyamat biztonságos és a lónak a lehető legkevésbé stresszes legyen. Néha jobb a fiatal ló belovaglását megfelelő tapasztalattal rendelkező szakemberre bízni, mint magunknak elvégezni. Ez további kiadással járhat, de biztosan olyasmi, amin nem szabad spórolni, és ami a jövőben megtérül. Elküldhetjük a lovunkat képzőközpontba, vagy találhatunk olyan embert, aki a helyszínen segít nekünk – így be tudunk kapcsolódni a folyamatba, és tevékenyen részt vehetünk benne. Mielőtt tehát döntene arról, kinek kell dolgoznia a lovával, gondolja végig:
- Megvan-e a megfelelő tudása a fiatal lóval való munkához? Talán már dolgozott fiatal lóval edző szeme előtt, vagy részt vett fiatal ló nyereg alatti munkára való felkészítésében. Meg tud-e birkózni a bokázó, ágaskodó, megijedő lovakkal?
- Megvannak-e a megfelelő körülmények? Kezdetben nagyon hasznos a körkarám, vagy legalább egy lovarda, ahol nyugodtan dolgozhat a lovával.
- Van-e elég ideje? A fiatal lóval való munka rendszerességet és nagy időráfordítást kíván. Kezdetben legalább heti 3-4, jól megtervezett alkalomról van szó, amely segít neki beleszokni a rutinba.
- Van-e megfelelő tudású segítője? Még a nagyon tapasztalt lovasok sem szoktak egyedül nekifogni a fiatal lovak belovaglásának. Szüksége lesz egy emberre, aki segít (fogja a lovat, futószárazza, miközben Ön a nyeregben ül, és így tovább) – legalább az első néhány lovaglás során.
