A történelem során voltak nagy lovak, amelyek hírnevet szereztek, és befolyásolták az események menetét. Az egyik ilyen hátasló Bukephalosz volt, a makedón király, Nagy Sándor lova. Közös tetteik és hódításaik miatt a nevét az egész világon megismerték. Sikerük kulcseleme az a rendkívüli kötelék volt, amely összekapcsolta őket.
Bukephalosz fekete mén volt, akit a hétköznapi lovasok számára elérhetetlennek tartottak. Az ókori történeti források szerint Bukephalosz „a legjobb thesszáliai fajtából” származott. A Makedóniától délre fekvő görög Thesszália vidékéről érkezett. Rendkívül szép és erős hátasló volt, aki magára vonta a figyelmet. A neve görög eredetű, és annyit tesz: „ökörfejű”. Úgy tartják, hogy vagy a lapockáján lévő ökörfej alakú jegyről, vagy magának a ló fejének a formájáról kapta. A legenda szerint kivételesen bátor és értelmes állat volt.
Eredetileg ez a ló Sándor apját, II. Philipposzt szolgálta volna. Ő azonban lemondott róla a ló vadsága és a szelídítés nehézsége miatt. Ekkor jelentette ki a még kiskorú Sándor, hogy meg tudja szelídíteni a vad lovat. Az apja azonban feltételt szabott – ha sikerül, ajándékba kapja az állatot, ha nem, magának kell megvásárolnia. Sándor megnyerte a fogadást, mert észrevette, hogy a ló a saját árnyékától fél. Ekkor a nap felé fordította, és könnyedén nyeregbe szállt. Philipposznak a csillagászati 13 talentumos áron kellett megvennie a lovat. Sándor megfigyelőképessége és a nehéz helyzet megoldásában mutatott rátermettsége felkeltette Philipposz király figyelmét, aki megértette, hogy a fiában rendkívüli lehetőség rejlik.
Az egyik későbbi történet szerint, amikor Sándor lovas portrét rendelt a híres festőtől, Apellésztől, a király nem volt elégedett az eredménnyel. A festő ekkor úgy döntött, hogy a műhelyébe hozatja Bukephaloszt, és amikor a ló meglátta a saját képmását, büszkén felnyerített. A festő ekkor azt mondta Sándornak: „Látod, a ló sokkal jobban ért a művészethez, mint te.”
Egy másik történet arról szól, hogy az ázsiai hadjárat során Bukephaloszt elrabolták a mardosz rablók. Sándor, akit már addig is ingereltek a tetteik, büntetőhadjáratot vezetett ellenük. Miután eljutott hozzájuk az üzenet, hogy elpusztítják a földjeiket, és megölik a lakóikat, Bukephaloszt visszaküldték ajándékokkal és bocsánatkéréssel a törzsi vének számára.
Bukephalosz mindig Sándor társa volt a hadjáratok során. A csatákban rúgta és harapta az ellenséget, pótolhatatlan volt a hosszú lovaglásokon, és a gazdájával együtt félelem nélkül lépett be bármilyen terepre. Nagy Sándor életét is többször megmentette. Bukephalosz részt vett többek között a thébai nagy csatában, Khairóneiánál, a Granikosz folyónál, Gaugamélánál és Ipszosznál. A szerzett sérülései ellenére a ló mindig makacsul és büszkén kitartott Sándor mellett, és kész volt a további küzdelemre. Sándor pedig rendkívüli gondossággal és odaadással törődött a hátaslovával.
A ló egészen Indiáig eljutott vele, ahol i. e. 326-ban a sebeibe belehalt a Hüdaszpész folyó mellett. Az utolsó erejével azonban biztonságos helyre vitte a gazdáját. Sándor ünnepélyes temetést rendezett neki, és személyesen vezette a gyászmenetet. Még sírboltot is építtetett számára. Az egyik általa alapított várost Bukephalának nevezte el – ez valószínűleg a mai Phalia vagy Dzsehlum a pakisztáni Pandzsábban. Azt mondják, a ló 30 évet élt, maga III. Alexandrosz makedón király pedig mindössze 3 évvel élte túl a híres lovát.
Bukephalosz az erő, az elszántság és az egység jelképévé vált, amely a makedónokat jellemezte Sándor alatt. Bukephalosz és Sándor kultusza olyan népszerű lett, hogy utánuk minden hódítótól elvárták, hogy legyen kedvenc lova. Volt Julius Caesarnak is, és volt az excentrikus római császárnak, Caligulának is, aki nagy felhajtást csinált a lova, Incitatus körül: születésnapi ünnepséget rendezett neki, Sándor páncéljában lovagolta, és azt tervezte, hogy consullá teszi.
Bukephalosz mára a hűséges ló jelképe és a tüzes hátasló szinonimája lett – az úgynevezett „tüzes paripáé”. A történelem egyik leghíresebb hátaslova, és a mai populáris kultúra is gyakran említi ezt a rendkívüli mént. A történelem legkiválóbb uralkodójának – a Nagynak nevezett makedón Sándornak – a legjobb lóval kellett rendelkeznie, és ez a ló Bukephalosz volt.
Az újabb kulturális művekben Bukephalosz Reynart de Bois-Fresnes lovának a neve – ő a Vaják (Witcher) sorozat egyik kitalált szereplője, amelynek címszereplője Ríviai Geralt. Bukephalosz emellett Morea császárának lova a kanadai író, Miles Cameron Az áruló fia című regénysorozatában. Ezt a nevet viseli Ozymandias hátaslova is a Watchmen sorozatban, valamint a címszereplő lova a Münchhausen báró kalandjai című filmben. Feltűnik az 1996-os „Broken Sword: A templomosok árnyéka” kalandjátékban is, ahol az egyik szereplő „újjászületett Bukephalosznak” nevezi az újságban olvasott versenylovat. A jelképes „Bukephalosz” nevet viseli a BTR-4 típusú ukrán kerekes páncélozott szállító harcjármű is.
