Hogyan válasszuk ki a fiatal ló első felszerelését?
A fiatal lóval való nyereg alatti munka megkezdése nagyon fontos pillanat. A fiatal ló első tapasztalatai nagymértékben meghatározzák a további lelki és fizikai fejlődését, valamint a vele való kapcsolatunkat. Ahhoz, hogy a nyereg alatt töltött első hónapok a lehető legkevésbé legyenek stresszesek a lónak, nagyon fontos a megfelelő – kényelmes és biztonságos – felszerelés kiválasztása. Ebben a cikkben tippeket adunk, hogyan válasszunk nyerget és kantárt fiatal lónak, és milyen további felszerelésre lehet szüksége, amikor elkezdi a lovassal való munkát.
Felszerelés fiatal lónak – miben más?
Néha találkozhat azzal a véleménnyel, hogy fiatal lóra nem érdemes jó nyeregbe fektetni addig, amíg el nem kezdjük vele a komolyabb munkát. Semmi sem áll távolabb az igazságtól. A fiatal ló háta nagyon érzékeny, a gerincben lévő növekedési porcok pedig utoljára záródnak és csontosodnak el (akár 6-7 éves kor körül). Arra is emlékezni kell, hogy még ha elég hosszú földmunka előzi is meg a belovaglást, a fiatal lovak többségének, amikor elkezdi a súllyal való munkát, még időre van szüksége, hogy tovább erősítse a hátizmait, és egyensúlyt szerezzen. Ebben egyértelműen segít nekik a jól illeszkedő, mozgást nem korlátozó nyereg. Hasonló a helyzet a kantárral, és különösen a zablával. A rosszul illeszkedő (túl nagy vagy túl kicsi), túl éles vagy rosszul fekvő zabla elveszi a ló kedvét a munkától, és gyorsan rossz szokásokat alakíthat ki benne – nemcsak lovaglás, hanem kantározás és kezelés közben is.
Az első felszerelés, amellyel elkezdjük a munkát a fiatal lovunkkal, ritkán bizonyul véglegesnek – elképzelhető, hogy néhány hónap múlva váltásra lesz szükség –, mégis érdemes időt (és pénzt) fektetni abba, hogy jól válasszuk ki.
Az első nyereg a fiatal lónak
Az első nyereg kiválasztásakor érdemes szakképzett nyeregillesztő segítségét igénybe venni, vagy megpróbálni elmélyíteni a tudásunkat ebben a témában (például online nyeregillesztő tanfolyammal, mint ez). Mik azonban a legfontosabb dolgok, amelyekre figyelnünk kell? Mindenekelőtt a következők:
- Megfelelően széles csatorna, amely elegendő helyet ad a gerincnek, nem nyomja a mellette futó izmokat, és lehetővé teszi, hogy megfelelően fejlődjenek.
- Olyan elülső nyeregfa, amely megfelelő teret ad a marnak felül és oldalt egyaránt.
- Megfelelő szögű elülső nyeregfa, hogy a lapockák szabadon mozoghassanak (különösen fontos a tágas mozgású lovaknál).
- A nyereg mérete. Ne feledje, hogy az ülés nem lehet hosszabb a ló hátának annál a részénél, amely súlyt képes hordani (a nyereg felfekvési felülete). Általánosan elfogadott, hogy az ülés ne érjen túl a ló utolsó, mozdulatlan bordáján.
Ne feledje azt sem, hogy a nyeregnek nemcsak a lónak, hanem Önnek is kényelmesnek kell lennie. A rosszul illeszkedő nyeregben ülő lovas nem ül stabilan, és gondja lesz a segítségek helyes használatával. Ez a helyzet soha nem kívánatos, de különösen fiatal ló lovaglásakor, ahol még könnyebben megzavarhatjuk az egyensúlyát, és ahol határozottan és világosan kell használni a segítségeket.
Természetes, hogy a rendszeres nyereg alatti munkával a fiatal ló fokozatosan hátizmot épít, és megváltozik a felépítése. Egy idő után valószínűleg újra kell illeszteni a nyerget. Ezért érdemes megfontolni cserélhető nyeregfás nyereg vásárlását, mint ez a modell, ahol egyszerű módon (nyeregkészítő és külön szerszám nélkül) változtathatjuk a kápaszélességet. Nem ajánlott sokkal túl nagy nyereggel kezdeni a munkát arra számítva, hogy a fiatal ló egy idő után majd „belenő”. Ez a megoldás olyan, mintha túl nagy futócipőt vennénk egy gyereknek. Ha viszont kissé korrigálni szeretnénk a nyereg helyzetét, vagy kitölteni egy kis részt a nyereg és a ló háta közötti térből, ezt ügyesen alkalmazott alátéttel, habbal vagy gélpárnával tehetjük meg a nyereg alatt.
Milyen kantár és zabla a fiatal lónak?
A következő lépés a megfelelő zabla és kantár kiválasztása a lovunknak. A legjobb a leghétköznapibb, legegyszerűbb modellekkel kezdeni, amelyek a lehető legkevésbé beavatkozók a ló számára, és amelyeket a legkönnyebben fogad el. Ne feledje, hogy a fiatal ló természetes reflexe kezdetben az erős rágás, sőt harapás és a zabla kitolása. Egyes lovak úgy is reagálnak, hogy a lovarda palánkjához vagy a boksz falához dörzsölik a szájukat, és próbálnak megszabadulni a zablától. Annál fontosabb, hogy a zabla a lehető legbiztonságosabb legyen, és megfelelően feküdjön. Legjobban a duplán tört zablák válnak be, mozgó karikával és inkább kissé vastagabban (körülbelül 16 mm), amelyekben a lovas kezének hatása egyenletesen oszlik el a ló szájában, és amelyek egyetlen területre sem hatnak kivételesen erősen (például a szájpadlásra). A fiatal lovaknak váratlan reakcióik lehetnek: megijedés, bokázás vagy hirtelen előreugrás. Nem szeretnénk, ha a ló az ilyen viselkedéssel túl erősen megbüntetné magát azzal, hogy éles zablába „fut bele”. Teljességgel elfogadhatatlan erősen ható, száras zablát vagy feszítőzablát használni fiatal ló belovaglásakor – hagyjuk ezeket sokkal magasabb képzési szintre. Egyes fiatal lovak, amelyek erősen játszanak a zablával, megpróbálhatják átvetni rajta a nyelvüket. A vastagabb és jól fekvő (nem túl laza) zablának meg kell hiúsítania az ilyen kísérleteket.
Sokan nagyon puha zablán (gumi, bőr és így tovább) próbálják elkezdeni a munkát a fiatal lovakkal, jóhiszeműen, azt gondolva, hogy ez lesz a legjobb megoldás a lónak. Az ilyen zabla hatása azonban túl gyenge és kevéssé érthető lehet a tapasztalatlan lónak, arról nem is beszélve, hogy a ló az erős rágással és harapással gyorsan tönkreteheti. Ha ilyen zablát szeretnénk használni, jobb megvárni vele, amíg a lovunk már valamivel „kormányozhatóbb”, és helyesen reagál az ülésre és a többi segítségre. A belovaglás első szakaszaiban az egyszerű kantárok válnak be a legjobban. Kipróbálhat orrszíj és villámszíj nélküli változatot is, és szükség szerint fokozatosan adhatja hozzá őket. Ha a jól megválasztott zabla ellenére a ló hosszú ideig menekül a szájkapcsolat elől, rázza a fejét, és ideges kantározás közben, érdemes fogász véleményét kérni. Sok fiatal ló küzd az úgynevezett farkasfogak gondjával, amelyeket el kell távolítani, ha fájdalmat okoznak.
Milyen további felszerelésre van szüksége a fiatal lónak?
A fiatal lóval való munka kezdeti szakaszában a szükséges minimumra kell szorítkoznunk a felszerelés terén. Ne feledje fokozatosan és egyesével hozzáadni az új elemeket. Csak így tudja megfigyelni, hogyan reagál a ló az adott dologra, és lehet biztos abban, hogy a viselkedés esetleges változása éppen abból ered. Ha szükség van rá, használhat jól illesztett martingált (a martingál nyakszíja különösen hasznos bokázó lovak lovaglásakor: megkapaszkodhat benne, hogy ne a szárat rántsa meg) vagy szügyelőt. Mondjon le viszont a futószárról, a gumikról és az erősen ható segédszárakról, amelyek korlátozhatják a ló előremenési kedvét. Ha be kell vezetnie őket, várja meg, amíg a ló egyensúlyt és lendületet szerez.
A lábvédő vagy a harangvédő használata egyéni döntés. Használatuk mellett szólhat azonban az úgynevezett „rálépés”, vagyis amikor a hátulsó láb megüti az elülsőt (rendszerint a pártaszél környékén). Figyelje ebből a szempontból a lovát, hogy gyorsan reagálhasson, és elkerülhesse a sérüléseket.
Ne feledje, hogy a fiatal ló első felszerelésének megválasztása óriási hatással lesz a kényelmére, és következésképpen a tanulás, a fejlődés és a jó szokások kialakulásának egész folyamatára. Ne becsülje hát alá ezt a feladatot, és lásson hozzá, mielőtt a lova elkezdi a lovas alatti munkát.
